Cikksorozatunk előző részében eljutottunk addig, hogy a tápanyagok adagolását az intenzív zöldségtermesztésben a talaj-EC határozza meg. Ezt az értéket kell folyamatosan figyelemmel kísérni, s igazítani hozzá a tápoldat EC-jét. Ebben a cikkünkben megpróbáljuk tisztázni, hogy mi fán is terem ez az érték, s mik a mérésének a szabályai.
Az alapfogalmak tisztázása
Amikor EC-t mérünk, akkor tulajdonképpen azt határozzuk meg, hogy egy adott vizes oldat mennyire vezeti az áramot. Mivel a desztillált víz gyakorlatilag nem vezeti az áramot, annak az elektromos áramot vezető képessége, azaz az EC értéke közel van a nullához. Ahogy növekszik a vízben oldott ásványi sók koncentrációja, úgy növekszik annak az EC értéke is, hisz az ion-koncentráció növekedésével nő az oldat elektromos vezetőképessége is. Tehát amikor az oldat EC-jéről beszélünk, akkor tulajdonképpen az oldatban feloldott ásványi sók koncentrációját értjük alatta. Azonban tudjuk azt is, hogy a növények számára a tápanyagok főleg ilyen ásványi sók formájában vehetők fel. Ezért alkalmazzák egyre szélesebb körben az intenzív zöldségtermesztésben a tápanyag-ellátottság és tápanyagszint meghatározásánál ezt a fizikai mennyiséget. A módszer elterjedését segítette az is, hogy a mérési folyamat nagyon egyszerű, s ma már a profi EC mérők is elfogadható áron beszerezhetőek.
Az öntözővíz EC-je
Akármilyen forrásból származó öntözővizet is használunk, abban már lesz valamennyi ásványi só feloldva. Ugyanis a lehullott esővíz, miközben átszivárog a talajrétegeken át s eljut a kútig, kioldja a talajban lévő ásványi sók egy részét. Mint már fentebb írtuk, ha a vízben ásványi só van feloldva, akkor annak mérhető EC értéke is van. Tehát ha megmérjük az öntözővíz EC értékét, képet kapunk arról, hogy kb. mekkora az ásványi sók koncentrációja benne. Ehhez nem kell mást csinálnunk, mint az EC mérőt bele helyezni a lehetőleg 20 0C fokos vízbe, s leolvassuk a mutatott értéket. 0,5 alatt kitűnő, 0,5-1,0 között jó, 1,0-1,5 között még használható, míg 1,5 fölötti értéknél tápoldatozásra gyakorlatilag alkalmatlan öntözővízről beszélünk.
Tápoldat EC-je
A tápoldatok készítésekor műtrágyát oldunk fel az öntözővízben. A műtrágyák szinte kizárólag ásványi sók, vagy annak megfeleltethető vegyületek. Ez logikus is, hisz mint már említettük, a növények a tápanyagokat főleg ásványi sók formájában veszik fel. Tehát amikor tápoldatot készítünk, növeljük az öntözővíz EC-érték. A beállítandó EC érték széles határok között változhat, 1,5-3,0 között. Az hogy milyen értékre kell beállítani, a növénytől, a talaj EC értékétől, s kisebb mértékben a klimatikus viszonyoktól függ. A gyakorlatban ez az az érték, amivel napi szinten kell foglalkoznunk, s folyamatosan mérnünk. Ezzel tudjuk folyamatosan irányítani a növényünk fejlődését, biztonságosan maximális szinten tartani a növények tápanyag-ellátottságát a nélkül, hogy a túl magas tápanyag koncentrációval leperzselnénk a növények gyökérzetét. A tápoldat EC-jét ugyanúgy mérjük, mint az öntözővíz EC-jét. A beállítandó értékkel a későbbiekben fogunk foglalkozni.
A talaj-EC meghatározása
Figyelembe veendő EC-értékek közül a talaj-EC meghatározása a legproblémásabb. Ugyanis a talajnak, mint olyannak nincs konkrét EC értéke. Amikor a talaj-EC-ről beszélünk, akkor a desztillált vízből és a vizsgálandó talajból vett minta bizonyos arányú keverékéből készült oldat EC-jéről beszélünk. Kénytelen vagyok ilyen homályosan fogalmazni, mivel ahány szakkönyv, annyi mérési módszer van a talaj-EC meghatározására. S ezek a módszerek egészen más mérési eredményeket produkálnak. Ezért, amikor a talaj EC-ről beszélünk, mindenek előtt tisztázni kell, hogy milyen mérési módszer alapján volt az meghatározva. A termelők, valamint a termelőkkel közvetlenül kapcsolatban álló „mezei” szaktanácsadók leggyakrabban az alábbi módszert használják, s ennek a mérési módszernek az eredményeivel számolnak:
1. Talajmintát a közvetlen gyökérzónából veszünk.
2. A talaj felső 1-2 centimétere száraz rétegét oldalra seperjük.
3. Két növény között, a sorokra merőlegesen ássuk ki a talajt 3-5 cm széles, 20 cm mély, 40-50 cm hosszúságú szelvényből. (Gyakorlatilag kimetszünk egy kis szeletet a bakhátból, keresztben rá.)
4. Fóliánként legalább 6-8 helyről kell ilyen módon összegyűjteni a talajmintát egy tiszta vödörbe, jól összekeverni s kivenni belőle egy kilónyit (liternyit)
5. Az így összegyűjtött talajmintából és 20 0C hőmérsékletű desztillált vízből készítünk 1:2 arányú keveréket. Ez úgy történik, hogy egy mérőhengerben 2 egységnyi desztillált vízhez annyi földet adunk az összegyűjtött mintából, míg a keverék összmennyisége el nem éri a 3 egységnyi mennyiséget.
6. Az elkészített keveréket kb. fél percig intenzíven rázzuk, vagy intenzíven kevergetjük.
7. Az így elkészített oldat EC-jét mérjük a kézi EC-mérővel, s amikor a talaj EC-jéről beszélünk, akkor az ilyen módon elkészített oldat EC-jéről beszélünk.
Az ilyen módon mért értékekkel fogunk a későbbiekben számolni, amikor a tápoldatozáskor a kijuttatandó tápoldat EC-jét határozzuk meg. De ezzel már a következő cikkünkben fogunk foglalkozni.
Forrás: karpatinfo.net
Magyar